Veszprémi séta

A Vár szomszédságában álló, Óváros téri impozáns épület a város közigazgatási központja, a Városháza. A romantikus stílusú épület 1857-ben egyházi banknak készült, 1990. óta polgármesteri hivatalként funkcionál.

 

 

 

Tovább sétálva a város egyik jelképét, a Tűztorony   épületét pillantjuk meg. Az alapja IV. Béla idejéből származik, 

akkor őrtoronynak szánták, és egészen a török idők végéig védelmi célokat szolgált. Az 1801-es földrengés után újjáépítették a tornyot, mely 48 méteres magasságával lehetővé tette a tűz állandó figyelését. A biztonság érdekében az akkori polgárok állandó toronyőrt is alkalmaztak, akinek éjjel-nappal vigyáznia kellett a várost. A tűztorony átépítési tervét Tumler Henrik készítette, ennek alapján készült el a mai formája 1811. és 1817. között. A copf stílusú réztorony órája minden egész órakor Csermák Antal verbunkos zenéjét játssza.

 

A Várkapu, másik nevén a Hősök Kapuja az első világháború magyar áldozatainak állít emléket. Az építmény Pázmándy István tervei alapján készült, 1936-ban. A történelmi hangulatot keltő jobb oldali torony múzeumként szolgál, amely tavasztól őszig kőtárnak és 

ásványkiállításnak ad otthont. A tágas kapu boltíve felett középen három beugró fülke található, a két szélsőből teljes alakos kerubok néznek alá, míg a középső fülkében leveles ágakkal átfont kard emlékeztet az elesettekre. Itt olvasható az első nagy háború kezdetének és befejeződésének éve.

A boltíves várkapun áthaladva a Csikász Galériához érünk, mely egész évben változatos kortárs képzőművészeti kiállításokkal várja vendégeit.

 

A Piarista templom 1828. és 1836. között épült klasszicista stílusú épület, tornya kétszintes, de így is ez a vár legalacsonyabb temploma. A falon MMT feliratot olvashatunk, a három betű a következő görög szöveg rövidítése: Mária, Isten szülőanyja. A főoltáron látható kép Szent Imre tiszteletére készült, a mellékoltárok pedig piarista szenteket ábrázolnak.

A tér öblösödő sarkában kiállított vörös márvány faragvány a Vetési kő másolata, amely Magyarország reneszánsz emléke. Feltehetően a Szent György kápolna oltárához tartozott. Névadója, Vetési Albert nagy műveltségű veszprémi püspök, Mátyás király diplomatája volt.

 

Sétánk következő híres épülete a Dubniczay ház (Vár u. 29.). Szimmetrikus ablaktengelyes, timpanonos oromdíszén két angyal tartja a Jó Tanács Anyjának képét. Az udvar alatt hatalmas XVI. századi kőboltozatos pince húzódik. A feltárások során istálló, várfal, ágyúbástya, kazamata nyomaira bukkantak. Ebben az épületben található a Várgaléria és a Magyar Építőipari Múzeum Téglagyűjteménye.

 

A Vár utca kiöblösödésével érünk az impozáns Szentháromság térre. Maga a tér egyházi és világi 

ünnepségek, fesztiválok, hangversenyek és előadások szabadtéri otthona.

E tér egyik ékessége az Érseki Palota, a város talán legszebb épülete, mely az egykori királynéi kastély és a korábbi Acsádi palota helyén, Fellner Jakab irányításával épült.

Az épület a vár keleti oldaláról, a völgyből is meghatározó élményt nyújt belső teraszával, sétálókertjével. Termeiben több értékes festmény, műtárgy található, ezek közt kiemelkedők Johann I. Cymbal által készített freskók. Itt működik az érseki és káptalani levéltár, illetve a könyvtár.

A tér közepén áll az 1750-ben, Padányi Bíró Márton megrendelésére felállított Szentháromság szobor. Az akkori püspök saját családi címerének és védőszentjének, Szent Mártonnak is előkelő helyet juttatott a szobrok, domborművek között. A kompozíciót Schmidt Ferenc 

szobrász-kőfaragó mester készítette. A szoborcsoport a Vár főterének névadója.

 

Az Érseki Palota szomszédságában található a Gizella kápolna, melyet a hagyomány alapján Boldog Gizella - Szent István, azaz első apostoli királyunk hitvese - alapított.

A török időkben csaknem teljesen elpusztult - manapság az országban az egyik legrégibb belsőterű - kápolnánk látogatható része Veszprém egyik gyöngyszeme. Nem csupán a boltívek zárókövei számítanak rendkívül ritkának és réginek, de az igen korai apostolfreskók is, melyek a XIII. század óta díszítik a falakat.

A kápolna három egységből áll, két tömzsibb, téglalap alakúból és a négyzet alakú szentélyből. A XX. század harmincas éveiben felújításra került sor, az oltáron ma is olvasható felirat "Őseink hite, a jövő reménye" ekkor született.

A Gizella kápolna előtt álló Várkút építési ideje ismeretlen, mélységét 40 méterre becsülik. A 2002-ban zajló feltárásának köszönhetően kivilágították, kútkáváját megtisztították.

Ennek tetején latin nyelvű felirat olvasható: "Ez a város, ahol egykor bőségben fakadtak a magyar kultúra forrásai. A Vetési nembéli Albert püspök emlékére. (1458-1486)"

 

A tér másik meghatározó épülete maga a Szent Mihály Székesegyház.

Az e helyütt - feltehetően Géza fejedelem idejében - emelt Szent Mihály templomról már az 1001-es pannonhalmi kiváltságlevél is említést tesz. A székesegyház az idők folyamán többször leégett, a XVIII. század elején az eredetileg románkori vörös-fehér köves templomot gótikus stílusban állították helyre, ekkor készült az altemplom is.

Egy későbbi átépítés során a bazilika barokk jellegét teljesen elvesztette, mivel tornyait több méterrel megemelték, és román stílusúvá alakították. Üvegablakok sokasága teszi még szebbé a székesegyházat, ezeken számos szentet találhatunk. A bazilika főhajója fiókos dongaboltozatú, belső mennyezete fakazettás. A szentély mellett jutunk le az altemplomba, itt található a hadvezér-püspök Beriszló Péter címeres síremléke, és innen nyílik Padányi Bíró Márton síremlékének nagyobb fülkéje.

A Szent Mihály Székesegyház 1996-tól őrzi Boldog Gizella királyné ereklyéjét is, aki nagy szerepet játszott a 

templom építtetésében.

 

A Szent Mihály Székesegyház szomszédságában találhatók a Szent György körkápolna maradványai. Itt őrizték Szent György fejereklyéjét, mely zarándokok sokaságát vonzotta ide, a latin nyelvű figyelmeztetés ma is olvasható a kápolna megkopott küszöbén: IN LIMIE NO SEDETO (A KÜSZÖBRE NE ÜLJETEK). I. Szent István fiatalon meghalt egyetlen fia, Szent Imre herceg itt tette le szüzességi fogadalmát. A kápolna előtt álló szobor is az ifjú herceget ábrázolja.

Mellette emelkedik az egyhajós, 1730-ban épült, copf stílusú Ferences templom. A templomot és a kolostort (Vár u. 33., ma ez a Szent Ferenc Papi Otthon) a tűzvész után ismét felépítették, majd az utóbbit emelettel bővítették és összekapcsolták a templommal. Az ebédlő faragott lambériái fölött olasz eredetű képek sorakoznak, amelyek több mint kétszáz éve díszítik a falakat. A főoltár mellett Szent Imre és Szent László aranyozott szobrai állnak. A boltozaton több vallási témájú festmény látható. A templom kriptájában helyezték örök nyugalomra Ányos Pál költőt, pálos szerzetest.

 

Az 1770-es évek elején épült fel a Tejfalussy ház, mely a Gizella Királyné Múzeum gyűjteményének ad otthont. Ez olyan egyházi relikviákat tartalmaz, melyeket korábban különböző templomokban őrizték. A kiállítóhely alagsorában értékes kőtár található, mely nem csupán a város, hanem távolabbi vidékek emlékeiből ízelítőt ad. A gyűjtemény egyik legértékesebb darabja az az aranyszállal átszőtt, 1480-ból származó palást, mely eredetileg Vetési Albert püspök tulajdona volt.

Az utca végén, mellvéddel övezve magasodik az első magyar királyi pár, I. Szent István király és Gizella

királyné szobra. Az Ispánky József által 1938-ben, a király halálának 900. évfordulójára készített szoborpár mára Veszprém szimbólumává vált. Érdemes megállni a Várhegy északnyugati fokán, hiszen remek kilátás nyílik a város több nevezetességére.

 

Innen kitekintve pillanthatjuk meg a Margit romokat. A korai középkor jelentős egyházi épületének maradványai könnyedén megközelíthetők, ha a Szent Mihály Székesegyház melletti lépcsősoron lesétálva követjük a Séd-patak kanyargós útvonalát. Az egykori templomot és kolostort Domonkos-rendi apácák számára építtette 1240. táján Bertalan püspök. IV. Béla királyunk lánya, Szent Margit kislánykorában hat évig nevelkedett itt. A kicsiny, egyhajós templom mellett néhány kiegészítő épület alapfalait is láthatjuk a házak között. A templom a kolostorral együtt a török hódításnak esett áldozatul és romba dőlt. A romokat 1938-ban tárták fel, ma már csak az alapfalak és a templomfal egy része láthatók.

 

Veszprém egyik híres jelképe, a Fejes-völgy felett átívelő Viadukt. A kanyargó Séd-patak fölött 50 méteres 

magasságban emelt Szent István Völgyhíd a Szent László templomhoz vezet. A hídról mind a városra, mind a környékre gyönyörű kilátás tárul elénk: kelet felé tekintve a Várat, nyugatra a Betekints-völgyet, északra pedig a Bakony-hegység vonulatait csodálhatjuk meg.

 

 

 

 

Veszprém életében meghatározó az oktatás, így a Veszprémi Egyetem. A Veszprémi Egyetemet 1949-ben alapították, akkor a Budapesti Műszaki Egyetem kihelyezett tagozataként működött. 1951-ben vált önállóvá. Az intézmény eleinte kémiai technológiai ágazaton képzett mérnököket, de a növekvő követelmények arra ösztönözték az akkori Veszprémi Vegyipari Egyetemet, hogy a képzést folyamatosan megújítsa, és az 

igényekhez igazítsa. Ennek jegyében több új szakot hoztak létre.

 

A Betekints-völgy felé

A Séd-völgyében, az Állatkert közelében található az 1936-ban feltárt, Veszprém-völgyi apácák monostorának romjaként is emlegetett maradványok.

A legenda szerint ezen a helyen hímezték Gizella királyné, sőt talán férje, az uralkodó a pompás koronázási palástját is. A palást gazdag hímzésén maga a királyné is dolgozott, melynek hiteles másolata a Gizella Királyné Múzeumban jelenleg is megtekinthető.

A neves Afrika-utazó, Kittenberger Kálmán nevét viselő Vadaspark a Fejes-völgy festői környezetében talált 

otthonra. A 10 hektárt is meghaladó terület ma mintegy 120 állatfaj 450 példányának otthona. A szinte minden állatkertben fellelhető fajok mellett a veszprémi vadasparkban olyan zoológiai ritkaságok is megtalálhatók, mint a szumátrai tigris, a karakara vagy a Dávid-szarvas.

 

A Fejes-völgy felett, a Gulyadombon található a magyar háziállat bemutató és az Állatkerti Lovasiskola. A magyar háziállat bemutató célja az egykor őshonos, de ma már igen ritka, régi magyar háziállatok megismertetése. Olyan fajokkal találkozhatunk itt, mint a magyar szürkemarha, a fehér és fekete racka juh, valamint a pásztorkutya fajták közül a pumi és a mudi. Az Állatkerti Lovasiskola az oktatás mellett gyakorlott lovasoknak terep- és túralovaglási lehetőséget is nyújt. A túrák útvonala a Bakony legszebb vidékein át vezet, változatos hegyi terepen: erdőkben, fennsíkokon és völgyekben.